2016. július 3., vasárnap

Sansa fejezet előzetes!

Tudom, hogy már hosszú ideje nem jelentkeztem, ne haragudjatok, de előbb-utóbb meglesz a Sansa fejezet, már kb a fele megvan. A lassú haladásnak első sorban az az oka, hogy sorozatokat, ezt-azt is fordítok, valamint más szabadidős tevékenységeim elvették az időt ettől a munkámtól, de hogy lássátok halad a munka, kiteszek egy kis részletet a fejezetből! :-)





Alayne

  Alayne éppen a Szárnyas Lovag meséjét olvasta fel kis urának, amikor Szikla Mya kopogtatott a hálószobája ajtaján majd belépett. Csizmát és lovagló nadrágot viselt, valamint erősen istállószaga volt. Mya hajában szalma volt, arcán pedig mogorva kifejezés. A mogorva arckifejezés azt jelenti, hogy Mychel Redfort a közelben van. – Alayne tudta.
 - Uraságod - jelentette Mya Lord Robertnek. - Lady Waynwood zászlóit egy órája látták lenn, az úton. Hamarosan itt lesz, az unokatestvéreddel, Harryvel. Kívánod majd üdvözölni őket?
 Miért kellet neki megemlíteni Harryt? – gondolta Alayne. – Mostmár soha nem húzzuk ki Madárkát az ágyból. A fiú rácsapott egy párnára.
 - Küldjétek el őket! Soha nem kérettem őket ide!
     Mya értetlen arcot vágott. A Völgyben senki nem tudott jobban bánni egy öszvérrel, de az uraságok már más kérdés voltak.
 - Meg lettek hívva, – felelte bizonytalanul, - a tornára, én nem…
     Alayne becsukta a könyvet.  
 - Köszönöm, Mya. Ha nem bánod, hadd beszéljek én Lord Robertel.
     Egyértelmű megkönnyebbüléssel az arcán, Mya szó nélkül távozott.
 - Gyűlölöm azt a Harryt. – mondta Madárka, miután a lány távozott. – Unokaöcsémnek hív, de csak arra vár, hogy meghaljak és rátegye a kezét Sasfészekre. Azt hiszi nem tudom, pedig tudom.
 - Uraságodnak nem kellene elhinnie ilyen badarságokat. - felelte Alayne. – Biztos vagyok benne, hogy Ser Harrold szeret téged. És ha az Istenek kegyesek, engem is szeretni fog. A pocakjában némi izgalmat érzett.
 - Pedig nem! – tiltakozott Lord Robert. – Atyám várát akarja, ez minden, ezért színlel.
 A kisfiú a pattanásos mellkasához szorította a takaróját.
- Nem akarom, hogy hozzámenj Alayne. Én vagyok Sasfészek Ura és megtiltom. – Úgy tűnt elsírja magát. –Hozzám kellene jönnöd inkább. Minden este ugyanabban az ágyban aludhatnánk, és minden este meséket olvashatnál nekem.
     Senki nem vehet feleségül, amíg az én törpe férjuram él valahol a világon. Cersei királyné összegyűjtötte egy tucat törpe fejét, állította Petyr, de egyik sem Tyrioné volt. 
- Madárkám, nem szabad ilyesmiket beszélned. Te vagy a Sasfészek Ura és a Völgy Védelmezője, egy nemes hölgyet kell feleségül vegyél, majd fiút nemzeni, hogy az Arryn Ház Nagy Csarnokába ülhess, miután elmentél.
     Robert megtörölte az orrát.
 - De én azt akarom...
     Egyik ujját a fiú ajkára tette.
 - Tudom, mit akarsz, de nem lehetséges. Nem hozzád illő feleség vagyok. Fattyúnak születtem.
-  Nem érdekel, téged szeretlek a legjobban.
     Olyan kis bolond vagy.
 - A zászlósuraidat érdekli. Néhányan felkapaszkodottnak és becsvágyónak nevezik atyámat.  Ha feleségül vennél, ezek az emberek azt állítanák, hogy Ő kényszerített rá, nem a te akaratod volt. A Nyilatkozattévő Nagyurak talán ismét fegyvert ragadnának ellene, és Őt is, engem is kivégeznének.
 -  Nem hagyom hogy bántsanak! – felelte Robert nagyúr. – Ha csak megpróbálják, mindnyájukat megreptetem. – a kezei remegni kezdtek.
     Alayne megsimogatta az ujjait.
 - Jól van Madárkám, csillapodj. – mikor a remegés alábbhagyott folytatta – Megfelelő feleséget kell vegyél, egy tisztavérű nemest.
 - Nem. Téged akarlak feleségül venni Alayne.
     Egykor ezt a dolgot akarta édesanyád is, és akkor még én is tisztavérű nemes voltam.
 - Nagyuram kedves, hogy ezt mondja. – Alayne megsimogatta a haját. Lysa Úrnő sosem hagyta a szolgáinak, hogy levágják, a halála után pedig Robert szörnyű hidegrázástól szenvedett valahányszor valaki a közelébe merészkedett egy pengével, így hagyták lenőni a kerek vállain és félúton a fehér petyhüdt mellkasáig.
 Szép haja van. Ha az Istenek kegyesek és életben hagyják addig, hogy megházasodhasson, a felesége csodálni fogja a haját. Az egyetlen dolog amit szeretni fog benne.
 - De a közös gyermekünk törvénytelen lenne. Csak egy tisztavérű gyermek az Arryn Házból szoríthatja ki Ser Harroldot az örökösödésből. Atyám talál majd neked egy megfelelő feleséget, egy nemest, aki sokkal szebb nálam. Együtt fogtok vadászni és solymászni, és a legszebb kendőjét adja majd neked, amit viselhetsz a tornákon. Rövid idő alatt teljesen elfeledsz majd engem.
 - Nem foglak!
 - El fogsz. El kell. –hangja erős de udvarias volt.
 - Sasfészek Ura azt tesz, amit akar. Nem szerethetlek majd, ha feleségül veszek egy lányt? Ser Harrold együtt van egy közönséges nővel. Benjicot azt mondja a fattyát hordja.     
Benjicotnak meg kellene tanulnia befognia a száját.
 - Ez az amit szeretnél tőlem? Egy fattyat? – Kihúzta ujjait a fiúcska kezéből. – Ily módon megbecstelenítenél?
     A fiú megütközve nézett rá.

 - Ha megengedi Uram, el kell menjek megtalálni édesapámat. Valakinek köszöntenie kell Lady Waynwoodot. – Mielőtt az ő kis ura tiltakozhatott volna, gyorsan meghajolt előtte és kisietett a hálószobából, végigsietett a folyosón, majd át egy fedett hídon a Védelmező lakosztályához.
     Mikor reggel távozott Petyr Bealishtől, ő éppen a reggelijét fogyasztotta el Öreg Oswellel aki előző éjszaka érkezett Sirályvárosból egy habzó paripán. Remélte, hogy még mindig beszélnek, de Petyr szobája üresnek bizonyult. Valaki nyitva hagyta az ablakokat és a szél egy halom papírt fújt le a földre. A nap átsütött a sárga ablakokon, és a por úgy táncolt a levegőben, akár apró arany bogarak. Bár a hó már befedte az Óriás Lance tetejét, a hegy alatt őszi volt az időjárás és őszi búza ért a földekben. Az ablakon át hallotta a mosónők nevetését a kútnál, az acél csengését az Őrteremben ahol a lovagok gyakorlatoztak. Jó hangok.
     Alayne szeretett itt lenni. Élőnek érezte magát, először mióta az édesapját… mióta Lord Eddard Starkot kivégezték.
     Becsukta az ablakot, összegyűjtötte a lehullott papírokat, és visszatette őket az asztalra. Az egyik a versenyzők listája volt. Hatvannégy lovag kapott meghívást, hogy megvívjon a helyért Lord Robert Arryn új Szárnyas Lovag Testvériségébe, és hatvannégyen lovag jött el, hogy betölthesse a jogot, miszerint sólyomszárnyakat viselhessenek a sisakjaikon és őrizhessék az urukat.
     A versenyzők az egész Völgyből kerültek ki, hegyek völgyeiből és tengerpartokról, Sirályvárosból és a Véres Kaputól, még a Három Nővértől is.
Bár egy néhányan már elígérkeztek, csak hárman voltak házasok; a nyolc győztesnek várhatóan három évet kell majd Lord Robert oldalán tölteni, személyi testőrként (Alayne hetet javasolt, akár a Királyiőrség tagjai, de Madárka ragaszkodott hozzá, hogy több lovagja legyen Tommen Királyéinál), így idősebb, házas emberek nem lettek meghívva.



                                                                      (***)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése